Az állandó elfoglaltság is jó lehet a feledékenység ellen
Az állandó elfoglaltság és a hajszolt életmód egy pozitív hatása...
Az állandó elfoglaltság és a hajszolt életmód több szempontból sem tesz jót az egészségünknek, egy pozitív hatása azonban mégis lehet: azok, akik saját elmondásuk szerint minden energiájukat lekötik a hétköznapokban, jobb eredményeket értek el a gondolkodásbeli képességeket vizsgáló kognitív teszteken.
Általános tanács, hogy próbáljuk meg minél inkább csökkenteni a sietős hétköznapokkal járó stresszterhelést, hisz a túlzott rohanás sem az anyagcserénknek, sem pedig a szívünknek nem tesz jót hosszú távon. Úgy tűnik azonban, hogy egy előnyös hatása mégiscsak lehet annak, ha minél elfoglaltabbak vagyunk: kevésbé leszünk feledékenyek és frissebb marad a gondolkodásunk.
„Azt vártuk, hogy a stresszesebb életmód a szellemi teljesítőképesség romlásában is megmutatkozik majd, ezért nagyon meglepődtünk, amikor ennek épp az ellenkezőjét tapasztaltuk. A szellemi teljesítőképesség mérésére kifejlesztett összes kognitív teszteredmény azt mutatta, hogy akiknek saját bevallásuk alapján zsúfoltabbak a mindennapjaik, azok jobb teljesítményt értek el, mint a kevésbé sietős életmód hívei” – mondta az NPR portáljának Denise Park a Frontiers in Aging Neuroscience című folyóiratban megjelent új tanulmányukról.
Park és munkatársai összesen 300, 50 és 89 év közötti személyt vontak be a vizsgálatba. A kognitív tesztekkel a résztvevők emlékező- és logikai képességét és a válaszadások gyorsaságát vizsgálták. Azok, akik az elfoglaltságot felmérő előzetes kérdések alapján a leginkább leterheltnek vallották magukat, rendszerint magasabb pontszámokat értek el a teszteken azoknál, akiknek több szabadidejük volt.
„Mi pont az ellenkezőjére számítottunk: a túlzsúfolt időbeosztás stresszel jár, a stresszhormonok tartósan magas szintje pedig a szellemi teljesítményünknek sem tesz jót. Ha azonban valaki hozzászokik, hogy egyik feladatot a másik után oldja meg, az az eredmények alapján mégiscsak jó hatással lehet a gondolkodásbeli képességekre. A teljesítménybeli különbségek idősebb életkorban is tapasztalhatóak voltak, ez pedig egybevág a korábbi kutatások eredményeivel: mindenképp jót tesz az agyunknak, ha az évek előrehaladtával is minél aktívabbak maradunk” – mondta Park.
Az ok-okozati összefüggés egyelőre nem bizonyított, hiszen lehet, hogy éppen azoknak adódik több elfoglaltságuk, akik eleve élesebb elméjűek a többieknél. Emiatt egyelőre a tanulmány szerzői is csak annyit mondanak, hogy idősebb korban mindenképp érdemes szellemileg nehezebb kihívások elé állítanunk magunkat, amivel csökkenthető az elbutulás kialakulásának esélye. A hajszolt életmód negatív hatásait ebben a kutatásban nem vizsgálták, az elfoglalt emberek azonban talán remélhetik, hogy az átlagnál csak később, vagy szerencsés esetben egyáltalán nem kell szembenézniük szellemi teljesítőképességük fokozatos leromlásával.
Kapcsolódó cikkek
