Demencia és depresszió: Nem ritka kombináció

Mindkét betegség előfordulhat önállóan, de együtt is jelentkezhet. A demens betegek 30-50 százalékánál kialakulnak depresszív tünetek is. Az idősebb depressziós pácienseknél nem ritka a kognitív képességek romlása.

A hosszú távú vizsgálatok arra utalnak, hogy ha a depressziós páciens meg is gyógyul a kognitív képességek romlásával járó depresszióból, a hangulati zavarok továbbra is megmaradnak, és a demencia későbbi kialakulásának sokkal nagyobb az esélye.

A kombináció megnyilvánulása

A depresszív tünetek és a kognitív teljesítménycsökkenés kombinációja legalább három különböző módon nyilvánulhat meg.

1. A depresszív hangulat lehet valamilyen szervi, agyi (pl. neurodegeneratív) betegség kísérője. Ezt a jelenséget sokan áldepressziónak (pszeudodepresszió) nevezik. A depresszió megnevezés ebben az esetben pszichopatológiailag megkérdőjelezhető.
2. A kognitív képességeket korlátozhatja egy pszichés betegség is. Ezt az irodalomban korábban sokszor pszeudodemenciaként nevezték meg. Ez épp olyan támadható elnevezés, mint az áldepresszió.
3. A harmadik eset, amikor az idős páciens agyában szervi elváltozás mutatható ki (Alzheimer-kór) és ehhez lelki betegség (depresszió) is társul (komorbiditás).

A demencia és a depresszió legfontosabb pszichopatológai elkülönítő jele, hogy míg a depresszióra jellemező, addig a kizárólag demens betegeknél nagyon ritkán fordulnak elő olyan gondolatok és érzelmek, mint a bűntudat, az értéktelenség érzése és az öngyilkossági gondolatok.

Különbségek a kezelésben

Ha agyi elváltozást kísér a depresszió, vagy a demens páciensnek vannak depresszív tünetei, sokkal hatékonyabb a nem gyógyszeres kezelés, a depresszív tünetek jó eséllyel megszüntethetőek.

Mikor alakulhat ki a depresszió a demens betegnél?

A demens betegeknél főleg a betegség kezdeti stádiumában jelentkezhetnek depresszív tünetek, szomorú hangulat, mivel a beteg érzi, hogy valami nincs rendben, veszteségként éli meg a betegségét, későbbi stádiumban tanácstalanok és kétségbeesettek lehetnek.

Milyen jelekből tudhatják a hozzátartozók, hogy a beteg depressziós-e?

A depresszió jele lehet az érdektelenség és a lehangoltság, amit néha nagyon nehéz, de nem lehetetlen észrevenni egy demens páciensen sem.

Nem egyszerű megkülönböztetni a depressziót és a demenciát. A koncentrálóképesség romlása és a viselkedés megváltozása közös jellemző. Mivel a depresszió egy önálló betegség, jól kezelhető; de ehhez nagyon fontos, hogy szakorvos állapítsa meg, hogy a beteg valóban depresszióban szenved-e vagy egyedül a demencia jelei jelentkeztek nála, esetleg mindkét betegséggel meg kell küzdenie.

A depresszió tünetei viszonylag hirtelen alakulnak ki és kifejezettek.

Mit tehetnek a hozzátartozók?

Mind a demens, mind a depressziós páciensek hozzátartozóinak nagy szerepe van a pontos diagnózis megállapításában, ők ismerik a legjobban a pácienseket, velük töltik a legtöbb időt, értékes megfigyeléseik nagy segítséget jelentenek az orvosok számára.

A depresszió a demencia súlyosságát fokozza, ezért ha a két betegség együtt jelentkezik, különösen fontos, hogy a hozzátartozók támogassák a beteget korábbi kedvelt elfoglaltságaik folytatásában, sok odafigyelést, törődést és türelmet igényelnek. A lelki támaszt antidepresszáns-kezeléssel kombinálva lehet a leghatásosabb eredményt elérni.