Demencia és cselekvőképesség

Amikor megtudjuk hozzátartozónkról, hogy Alzheimer-kórban szenved a betegség sajátos lefolyása és stádiumai mellett, fel kell készülnünk, hogy szerettünk állapota milyen jogi problémákat vethet fel.

Magyarországon mindenki cselekvőképes, akinek a cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy zárja ki. A cselekvőképes személy saját elhatározásából szerződéseket köthet, egyéb jognyilatkozatokat tehet, anélkül, hogy más személy jóváhagyását kellene kérnie. Főszabály szerint a 18. életév betöltését követően cselekvőképesnek kell tekinteni mindenkit, akit cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó gondnokság alá nem helyezett a bíróság.

Amennyiben a demens beteg tulajdonában nagyobb értékű vagyon (ingatlan, értékpapír, bankbetét stb.) van, érdemes a hozzátartozóknak átgondolni hogyan tudják a beteg vagyonát megvédeni. Hiszen például előfordulhat, hogy kihasználva állapotát olyan vásárlást erőltetnek rá, amit valójában nem szeretet volna. Lehetőleg amíg a beteg beszámítható állapotban van, addig kell megtennie azokat a jogi nyilatkozatokat, amelyekben rendelkezik a vagyonáról (pl.: ingatlan tulajdonjogának átíratása).

Fontos kihangsúlyoznunk, hogy amíg a bíróság határozatában nem nyilvánít valakit cselekvőképtelennek, vagy korlátozottan cselekvőképesnek, addig alapszabály szerint cselekvőképesnek kell tekinteni és csak kivételes esetben tekinthetünk el a jognyilatkozatai következményeitől. Amennyiben a beteg belátási képessége nagymértékben csökken, a hozzátartozók számára megfontolandó a gondnokság alá helyezés.

A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. A gondnokolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt.

A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is:

• megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; (pl. bolti vásárlás)
• rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
• megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.

A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit – pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan – a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek (pl. bolti vásárlás).